Karma és betegség: lélek és test, elmélet és gyakorlat

Valószínűleg mindenki, aki betegségtől vagy sérüléstől szenved, legalább egyszer elgondolkodott már azon, vajon rossz-e a karmája: követett-e el bűnös tetteket egy előző életében, tett-e valamit, amiért most vezekel, vagy súlyos családi karmát hordoz. Természetesen mindez létezik, mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek első pillantásra tűnhet. Ez a cikk azt próbálja megérteni, miért. Beszélni fogunk arról az örökségről is, amelyet emberi testnek nevezünk, arról, miért éppen ezt a testet kapjuk a családi vonalunktól, és milyen gyakorlatok segíthetnek az embernek harmonizálni a karmáját, hogy kigyógyuljon a betegségből.

Karma és sérülés

Sokan meg vannak győződve arról, hogy a karmikus betegségeket nem lehet feloldani. Ez nem igaz – legalábbis ezt mondják a bölcs emberek. Erre hamarosan visszatérünk; előbb fontos megérteni, hogy a karmából eredő betegség és a sérülés két teljesen különböző dolog.

A karmikus betegség „információs” betegség: torzulásként vagy szennyeződésként épül be az ember energetikai szerkezetébe. A karmikus betegség nem kerülhető el, mert bele van programozva az emberbe. Magára az energetikai szerkezetre hatva meggyógyítható, és ezt az ember önállóan is megteheti; erről lejjebb lesz szó. Az orvoslás általában tehetetlen a karmikus betegségekkel szemben.

A sérülés a szervezet fizikai károsodása, amelyet csak orvos gyógyíthat meg. Ha eltört a karod, semmilyen ima, mantra vagy más energetikai gyakorlat nem segít, amíg egy sebész a segítségedre nem siet. A fizikai sérülés hatással van az ember energetikai szerkezetére. A sérülés legtöbbször véletlenül történik. Létezik olyan vélemény, hogy balesetek és sérülések soha nem történnek ok nélkül. Valóban. De nem akkor, amikor szándékosan okozzák őket, néha egy egész ország vagy teljes állami rendszerek léptékében.

Egy kicsit az összeesküvés-elméletekről

A modern szülészeti ellátás rendszere, akárcsak a nem élettani, fekvő helyzetben történő szülés, katasztrofális következményekkel jár a gyermek koponyájára nézve. Mielőtt a római egyház kiterjesztette volna befolyását és végrehajtotta volna középkori boszorkányüldözéseit, az ősi közösségekben függőleges testhelyzetben szültek. Ahol egykor a természet uralkodott, és a tapasztalt bábák természetes folyamatként tekintettek a szülésre, ott az egyház beavatkozni kezdett. A nőknek még a természetes fájdalomcsillapító gyógynövények használatát is megtiltották, mert „a nőnek szenvedésben kell szülnie”. Később az állami orvoslás „tudományos” szülészeti fogót kínált segítségül, a vajúdó nő pedig aktív résztvevőből fekvő, passzív beteggé vált. Ez folytatódik az elmúlt háromszáz évben.

A Szovjetunióban az 1950-es években bevezettek egy olyan szülészeti ellátási módszert, amely károsítja a csecsemő nyaki gerincét. Hogy ez milyen megnyomorító következményekkel jár az ember testi és lelki egészségére, azt az első nyakcsigolyáról, az atlaszról szóló archív cikkben lehet látni. Érdemes feltenni a kérdést, miért és kik gyakorolnak ilyen hatalmas léptékben ennyire deformáló hatást az emberi szerkezetre. Ismeretes, hogy a fizikai sérülés befolyásolja az ember energetikai potenciálját és pszichés állapotát.

A fogszabályozók „világjárványa” végleg betetőzi a születéskor szerzett koponyadeformációkat: a fogszabályozó okozta károsodás néha a traumás agysérüléshez hasonló következményekkel jár, nem is beszélve a gerincre, az ember egyik legfontosabb energetikai szerkezetére gyakorolt deformáló hatásáról. Egyes európai országokban állami szinten állítják le a koponyadeformációkat megszüntető ALF szájüregi készüléket vizsgáló programokat. A fogszabályozók nyilvánvalóan sokkal jövedelmezőbbek a vállalatoknak, és az orvosoknak is sokkal könnyebb megtanítani használatukat, mint a szervezet holisztikus megközelítését. De talán valami más is áll emögött? És vajon az emberi szerkezet ilyen szándékos károsítását, valamint az erről szóló információk megvonását olyasminek kellene tekinteni, amit az illető „rossz karmája” okozott?

A test mint a családi vonal végrendelete

Úgy tartják, hogy minden ember magában hordozva születik Isten Képmásának lehetőségével. Ez azonban nem adatik meg pusztán a születés ténye által. Az ember energetikai szerkezete nagymértékben károsodhat a szülés közbeni külső hatások miatt, ahogy fentebb már szó volt róla; ugyanígy az emberbe helyezett eredeti Isteni Képmást családi vonala számos korábbi nemzedékének élete torzítja el, ami a forma és a képmás elvesztéséhez vezet.

E nézőpont szerint a betegség és a torzulás akkor keletkezik, amikor egy ős méltatlan tettekkel és gondolatokkal elszakította magát az Egyetemes Teljességgel való egységtől. E szerkezet torzulásai helyrehozhatók, ha az ember visszaállítja a kapcsolódás és a keringés áramlását ezzel a Teljességgel. Ehhez szó szerint meg kell tisztítania szerkezetét a szennyeződésektől, és régészként le kell ereszkednie saját belső ásatásaira.

Azt mondják, a gyermekek a szülők és az ősök fel nem dolgozott karmájáért a hetedik nemzedékig fizetnek. Ez kevésbé meglepő, ha látjuk, miként formálják az előző nemzedékek az emberi test genetikai szerkezetét, azt a hordozót, amelybe a családi vonal bűneiről és erényeiről szóló információ beíródik. Az ember medencéje maga az ember; a jobb és a bal combcsont az apa és az anya; a lábszárcsontok párjai az apai és anyai nagyszülők; a lábfej egyre nagyobb számú csontjai, amelyek aztán a földbe mennek, a dédapák és dédanyák, és így tovább. A test felső része az „ahogy lent, úgy fent” elve alapján tükrözi az alsót. A test bal és jobb fele a család női és férfi vonala. Éppen az előző nemzedékek adnak tovább minden betegséget és a test, illetve az élet minden torzulását – ismét csak akkor, ha nem szándékos sérülésről volt szó. Családi vonalunk gyógyításához fontos imádkoznunk őseinkért, ezáltal önmagunkért és a következő nemzedékekért is. Egy gyógyító azt mondta nekem, hogy az ősök gyakran úgy ülnek „a túloldalon, mint tyúkok az ülőrúdon”, várva, hogy valaki belépjen a családi vonalba és imádkozzon értük.

A családi vonal gyakorlatai

Sokan, akik családi vonallal kapcsolatos gyakorlatokba kezdenek, tiltakoznak: „Miért nekem kell most mások bűneit rendbe tennem?” Először is azt kell megérteni, hogy a lélek nem véletlenül érkezik saját családi vonalába: bizonyos karmikus csomók kötik ehhez a vonalhoz, és a lélek végre kibogozhatja őket. Még ennél is fontosabb megérteni nem azt, hogy mit teszel, hanem azt, hogy miért.

Fontos, hogy a családi vonal tagjaiért mondott imához ne úgy közelítsünk, mintha valami piszkos vagy bűnös dolgot tisztítanánk meg. Nem ezért végzed az olvasást. Azért teszed, hogy meggyógyítsd a családi vonalat, és helyreállítsd benne a Szeretet áramlását az idősebb tagoktól a fiatalabbak felé. Ez létfontosságú, mert egy ilyen gyakorlat során az ember gyakran világítótoronynak érzi magát, aki azért érkezett a családi vonalba, hogy megtisztítsa azt, valamiféle Jézus Krisztusnak. Így gondolkodni súlyos hiba: ezzel a hozzáállással az ember magára vállalhatja családtagjai tetteinek felelősségét, az ilyen „karmatisztítás” pedig semmi jóra nem vezet. Elképzelheted, milyen következményekkel jár, ha ekkora terhet veszel a válladra.

Ezért fontos, hogy az olvasásokhoz a családi vonal fiatalabb tagjának helyzetéből közelítsünk, tisztelve az időseket, és rájuk hagyva minden felelősséget azért, amit tettek; különben ez gőg. Közben a Felsőbb Erők – az Univerzum vagy Isten – irgalmában reménykedsz, hogy megbocsátják, ami történt. Szeretettel kérelmet nyújtasz be valakiért a Felsőbb Fórumokhoz, és ott döntik el, kinek mit bocsátanak meg. Mielőtt elkezded, kérd családi vonalad áldását. A szívedre teheted a kezed, és gondolatban megszólíthatod őseidet.

A második fontos pont, hogy konkrét szándékot adj a gyakorlatnak: először egy általánosat, a Szeretet áramlásának helyreállítását a családi vonalban, majd egy személyeset – például azt, hogy eljöjjön a gyógyulás egy betegségből, a lélek könnyűvé váljon, vagy a szívet öröm töltse el. De ezt kizárólag a feltétel nélküli elfogadás helyzetéből kérd, anélkül hogy megítélnéd őseid bármely tettét, minden felelősséget rájuk hagyva, abból a helyzetből, hogy „én fiatalabb vagyok, ti idősebbek”, és a Felsőbb Bölcsességben reménykedve. Ebből az állapotból kezdheted el a szent írások vagy mantrák olvasását.

A keresztények a női vonalon először az Istenszülő Zsoltároskönyvét olvashatják végig, majd a férfi vonalon Dávid Zsoltároskönyvét vagy a könnyebb Szír Efrémét. Az olvasást napok kihagyása nélkül, huszonegy alkalommal, lehetőleg negyvenszer kell elvégezni. Ha egyszer elkezdted, ne tarts szünnapot, és naponta legalább egy kathizmát olvass el, még akkor is, ha rosszul érzed magad. Ez gyakori kísérője a gyakorlatnak: a testi betegség súlyosbodhat, az érzelmek felkavarodhatnak, nehéz helyzetek kezdődhetnek más emberekkel, elveszíthetsz valamit, egy gyermek megbetegedhet, és így tovább. Ezekről tudni kell, és nem szabad azt gondolni, hogy az olvasás könnyen megy.

Miután áldást, védelmet és útmutatást kértél családi vonaladtól, a Zsoltároskönyv olvasása előtt felolvashatod szándékodat és Istenhez intézett kérésedet. Körülbelül így hangozhat:

Legfelsőbb Isten, bocsásd meg nekem és családi vonalamnak minden bűnét, romboló programját, kötődését és érzelmét, amelyek révén családi vonalam és én romboló kapcsolatokat, minden betegséget, ősi átkot, gonosz befolyást, rémületet, félelmet, stresszt, minden karmikus adósságot és minden negatív családi programot kaptunk. Adj nekem megértést és tudatosságot saját magam és családi vonalam e bűneiről, kötődéseiről és érzelmeiről, és távolítsd el belőlem és családi vonalamból … [majd ismételd meg a felsorolást a romboló kapcsolatokkal kezdve].

Minden olvasás végén ugyanebben a sorrendben adj hálát: a megbocsátásért, a megértés és a tudatosság ajándékáért, valamint azért, hogy családi vonaladból eltávolították mindazt, aminek eltávolítását kérted. Tedd ezt szeretettel.

Saját hited bármely szent írását is olvashatod. A hinduk számára a Bhagavad-gítá megfelelő; hogy szanszkritul helyesen olvassák, az interneten énekelt változatokat kereshetnek, elmenthetik őket a telefonjukra, és a szöveget követve együtt énekelhetnek velük. Az egyik legerősebb mantra – a családi vonalért végzett olvasáshoz is – Siva halált legyőző Mahámritjundzsaja-mantrája. A szerző szerint ez a DNS szintjén gyógyítja az energiatestet, ahová az azt eltorzító összes ősi program beíródott. A családi vonalért ezt a mantrát a tanács szerint negyven napon át naponta 108-szor kell olvasni, illetve hallgatni és együtt énekelni vele. A valóságban kevesen bírják ezt ki, mert a fent leírt okok miatt az emberek nagyon rosszul érezhetik magukat. Mivel a mantra erős, jobb naponta huszonegyszer olvasni hét hónapon át, hogy ne erőltesd túl magad, legyen időd regenerálódni, és mégse szakítsd meg a gyakorlatot.

Két másik hatékony családi gyakorlat a rizs felajánlása az ősöknek, valamint idő, étel vagy pénz adományozása a családi vonalért. Azok számára, akiket egy betegség nagyon legyengített vagy kimerített, talán csak az utóbbi gyakorlat megfelelő, mert ezek a gyakorlatok erőteljesek és energiaigényesek, és gyakran még egészséges embereknek is nehezek. Akik sérülést szenvedtek, különösen a nyakukon vagy a fejükön, az adományozás kivételével teljesen tartózkodjanak a fent leírt gyakorlatoktól. Ezek a gyakorlatok erős változásokat idéznek elő az energiatestben, miközben a magasabb központok fizikai sérülése nagymértékben blokkolhatja a folyamatot, és az ember szó szerint úgy érezheti, hogy szétszakad. Ilyenkor a gyakorlatok csak fájdalmasan kiszívják az energiát a testből, holott a sérült embernek éppen ellenkezőleg: a lehető legerősebben bele kell gyökereznie. Ebben az esetben valószínűleg az egyszerű ima a leghatékonyabb, valamint az, ha az ember egy gyógyítási módszerért vagy egy orvosért imádkozik.

Imádkozni egy orvosért

Amikor biomechanikai kezelésekről szóló anyagokat fordítottam, észrevettem, hogy szinte mindenki, aki felépült, imádkozott a gyógyulásért. A Starecta alapítója, Moreno Conte például szörnyű állapotában buddhista tanításokat követett, rengeteget meditált, és egyszerűen imádkozott. Könyvében ezt írta: „Néha bemásztam egy sarokba, ott imádkoztam és sírtam. Gyakran egyedül kimentem a tengerpartra, és segítséget kértem az Úrtól – igen, én, aki korábban semmiben sem hittem. Ellenálltam, újra meg újra azt ismételtem, hogy ez az egész nevetséges, de amikor a fájdalmas büszkeség félreáll, hinni kezdesz a varázslatban és valami önmagadnál nagyobban.” Végül nemcsak önmagát gyógyította meg, hanem világszerte emberek ezreinek segített.

Érdekes módon egyik követője, Simone Cincini labdarúgó elzarándokolt egy ismert bosznia-hercegovinai katolikus kegyhelyre, mielőtt megismerte volna ezt a módszert, majd felépült. Biztosan tudom, hogy sokan tesznek ilyen zarándoklatokat, és imádkoznak a gyógyulásért – néha éveken át –, mielőtt találkoznának az orvosukkal. E tekintetben az egyik leghatékonyabb gyakorlat egy akathisztosz és a híres sebészhez, Krími Szent Lukácshoz szóló ima olvasása. Ereklyéi Szimferopolban vannak, és az emberek valóban csodákról beszélnek, miután segítséget kértek tőle. Egy barátnőm ott imádkozott férje műtétjének sikeres kimeneteléért, amikor kevés volt a remény, és mind a műtét, mind a felépülés a lehető legkedvezőbben alakult. Bármely szenthez fordulhatsz imával, akihez közel érzed magad.

Egy másik érdekes eset az egyik ismerősömmel történt. Mantrákat olvasott Ajjappa hindu istenséghez, miközben apjának súlyos egészségügyi problémája volt. „Véletlenül” felbukkant egy sebész, aki nagyon sikeres műtétet hajtott végre az apján. Az orvos vezetékneve Ajapov volt. Komolyan mondom.

Anthony metropolita azt mondta, hogy az emberi test olyan, mint egy sebészeti kesztyű, a legtörékenyebb dolog, amelyet el lehet képzelni; mégis csodákra képes, ha tapasztalt kéz dolgozik rajta keresztül. Ugyanígy a megfelelő orvos cselekedeteit is Isten ereje tölti meg és irányítja. Emlékszem a Doktor House egyik epizódjára, amelyben egy halálközeli állapotban lévő apácát vittek be, akinek látomásaiban Krisztus jelent meg. Dr. House felfedezett egy, az 1960-as években felhelyezett méhen belüli eszközt, amely mérgező fémmel mérgezte az apáca egész szervezetét, és erős hallucinációkat okozott. A meggyőződéses ateista megkérdezte: „Akkor ki győzött – én vagy Isten?” Az apáca így válaszolt: „Sokat imádkoztam, és Isten elvezetett hozzád.” Van ebben valami, nem gondolod?

Bűn és bűnhődés?

Valamiért a beteg és szenvedő emberek gyakran a saját vagy családi vonaluk bűneiért járó büntetésként értelmezik a betegséget. Először is, a gyógyítók gyakran azt mondják, hogy ezek nem olyan bűnök, amelyekért most büntetni kellene magunkat és szenvednünk kellene, hanem vétkek, amelyekért lehet imádkozni és vezekelni, többek között idő, étel vagy pénz adományozásával. Nem feltétlenül súlyos bűncselekményről vagy igazságtalan tettről volt szó. Gyakran lehettek ezek a pillanat hevében kimondott dühös szavak, negatív gondolatok, vagy akár erős érzelemmel feltöltött, gondolatban vagy hangosan kimondott átkok. Mindezt meg lehet próbálni helyrehozni: az energetikai szerkezet torzulásai eltávolíthatók, és a Szeretet áramlása helyreállítható a családi vonalban.

Másodszor, a betegség lehet egy előző életből származó, át nem élt esemény, amelyet a test emlékezete „rögzített”. Stanislav Grof, akit a holotrop légzés alapítójaként és minden vallást elfogadó, mélyen hívő emberként ismernek, eseteiről ír könyveiben: egy férfinak például egész életében fájt a gyomra, egy alkalom során pedig páncélos lovagként látta magát, akit karddal öltek meg a napfonat tájékán. Miután ott rendkívül erős testi érzeteket élt át, a valós életben spontán meggyógyult. A holotrop légzés során hasonló, a szívet érintő eseteket is leírtak. Talán sok ember fej- és nyakproblémái is ilyen jelenségek következményei lehetnek, amikor az illetőnek halálakor nem volt ideje megérteni, mi történik vele: lehetett ez tarkón vagy halántékon érő golyó, akasztás vagy lefejezés. Mindez rejtély, és nem tudhatjuk biztosan. De bizonyosan nem valamiféle „súlyos bűncselekmény” büntetése.

Harmadszor, sok gyógyító szerint olykor valóban egy ember vagy családi vonala vétkei miatt adatik betegség vagy sérülés, amelyért imádkozni vagy vezekelni kell. Máskor azért adatik, hogy az ember a fejlődés új szintjére jusson. Ilyenkor nem egyetlen lépést kell hátralépnie, hanem tízmérföldes léptekkel kell lefelé haladnia oda, ahonnan útmutatás nélkül, önállóan kell kijutnia. Az embernek lehet egy bizonyos fejlődési potenciálja és programja; ha ez nem valósul meg, e potenciál energiája belül elakad, az ember pedig megbetegszik. Ez gyakran gyógyítók leszármazottainál mutatkozik meg, amikor valaki a családi vonalban visszautasította ezt az ajándékot.

A gyógyítók nézete szerint a betegség mindenesetre olyasmi, ami segíti az ember fejlődését, mintha egy program lenne belécsomagolva. Kibontani nehéz és fájdalmas lehet, végül azonban az ember olyan ajándékokat és előnyöket kap, amelyekről korábban álmodni sem mert. Spanyolországban létezik egy fogalom, a duende, amely lelket, tüzet és érzést jelent. Oroszul azt mondják: „Nincs benne tűz”; Spanyolországban: No tiene duende. Ereje nem érthető meg, ha az ember nem ment keresztül nehéz belső próbatételeken. García Lorca spanyol költő ezt mondta a duendéről: „Démoni erő, amellyel harcba kell szállni és amelyet le kell győzni: elsöpri a kényelmes, tanult geometriát; közeledése minden ismerős dolog megtörését jelzi. Mégis hajnal is, soha nem látott, elképzelhetetlen frissesség – duende, mint egy kinyíló rózsa, mint egy csoda.”