Egyre több, vonzó mosolyra vágyó ember nem a hagyományos fogszabályozókhoz fordul – amelyek egyesek beszámolója szerint rossz közérzetet okoztak, vagy idegenné tették számukra saját arcuk formáját –, hanem az ALF-készülékhez. Ez az archív cikk elmagyarázza, mi az ALF, milyen előnyöket tulajdonítanak neki támogatói a fogszabályozókkal szemben, milyen elveken alapul, és milyen szélesebb körű hatásokat tulajdonítanak neki.
Mi az ALF-fogszabályozás?
Az ALF, vagyis az Advanced Lightwire Functionals egy vékony, kis erővel ható huzalból készült készüléket alkalmazó, nem hagyományos fogszabályozási megközelítésként jelenik meg. Támogatói a koponya-oszteopátia körébe sorolják, és azt állítják, hogy a harapási rendellenességet annak okánál kezeli: a koponyacsontok természetes helyzetének zavaránál.
E keretrendszer szerint az ALF-technika állítólag támogatja az arckoponya fejlődését és az arc harmonikusabb megjelenését. A hagyományos fogszabályozókkal ellentétben az ALF kivehető. Egyedileg készített huzalszerkezet, amelynek formája a fogszabályozási kezelés céljaitól függően igen változatos lehet.
A fogszabályozókkal szembeni állítólagos előnyök
Az állkapcsok és fogak mozgatásához az ALF-megközelítés azt alkalmazza, amit támogatói a „lágy erő” oszteopátiás elvének neveznek. Állításuk szerint ez lényegesen kisebb kellemetlenséggel járhat, mint a hagyományos fogszabályozók. Mivel a készülék kivehető, a szájhigiénia könnyebben fenntartható lehet, mint rögzített fogszabályozó rendszer mellett, és viselés közben a készülék általában sokkal kevésbé látható.
A forrás azt is megjegyzi, hogy a beállításokat általában hat-nyolc hetente végzik, ami csökkentheti a rendelésen töltött időt. Ezt szembeállítja a rögzített fogszabályozók leváló bracketjeinek ismert problémájával. Azt is állítja, hogy az ALF támogathatja az arc kiegyensúlyozottabb fejlődését, megemelheti az arc középső részét, javíthatja a légutak terét és a testtartást; ezek a cikk saját koponya-oszteopátiás keretrendszerében megfogalmazott állítások, nem pedig az eredmény garanciái.
A készülék feltételezett működése
Az ALF-fogszabályozást úgy mutatják be, mint amely a koponya-oszteopátián keresztül működik: ez a koponya csontjait, köztük az arccsontokat, a fasciát és az agyhártyákat érintő kíméletes módszer. E nézet szerint e struktúrák átszervezése segíthet különböző működészavarok kezelésében és a páciens általános állapotának javításában. Alapelve, hogy az egészséges működés a helyes szerkezetet követi.
Az ALF-készülék feltételezések szerint fokozatos, folyamatos és gyengéd hatást gyakorol a koponyaszerkezetekre. Darick Nordstrom amerikai kutató fejlesztette ki az 1980-as évek elején, a Crozat- és Kernot-féle fogszabályozó készülékek elméleteire és kialakítására támaszkodva. Dr. George Crozat, akiről a korábbi készüléket elnevezték, azt állította, hogy az a rendellenes harapás minden típusát képes kezelni, és „a fogakon keresztül a fogágy tartószöveteibe vezeti a feszültséget, ezáltal szöveti változásokat idéz elő”. Ezt olyan rendszerekkel állította szembe, amelyek a fogakat helyükre zárják.
A koponya szerkezete és az egész test
A forrás szerint a hagyományos fogszabályozók kiváló eredményeket hozhatnak, ha a koponya szerkezete stabil. A koponya-oszteopátiás modellben az egészséges koponya csontjai nincsenek rögzítve: állandó ritmikus mozgásban vannak, amelyet néha kranioszakrális mozgásnak neveznek. A cikk azt állítja, hogy sok embernél különböző mértékben blokkoltak a koponyavarratok, és a koponyarendszer előzetes stabilizálása nélkül felhelyezett fogszabályozó súlyosbíthatja ezt a mintázatot.
A koponyán belüli mozgáskorlátozottság lehetséges okaként baleseteket és fejsérüléseket; születési traumát, különösen fogó használata mellett; elégtelen fogászati kezelést, például bölcsességfog-eltávolítást, helytelen tömésmagasságot, rosszul elhelyezett koronát vagy az állkapcsokat elmozdító fogszabályozási kezelést; továbbá megfelelő pótlás nélkül hiányzó fogat sorol fel.
A cikk szerint Darick Nordstrom azt figyelte meg, hogy egyes páciensek olyan panaszaik változásáról is beszámoltak, amelyek kezdetben nem tűntek összefüggőnek a harapással. A forrás az orrlégzéssel kapcsolatos allergiákat, a bruxizmust, a fejlődési elmaradásokat, az emésztési és fülproblémákat, a fejfájást és migrént, a nyak- és hátfájást, az állkapocsízületi tüneteket, a látási problémákat és a PMS-t sorolja fel. Ezek a megfigyelések a forrásanyag részét képezik; megfelelő képesítéssel rendelkező klinikai szakemberekkel kell megvitatni őket, nem pedig a kivizsgálás helyettesítőjeként kezelni.
A cikk azzal zárul, hogy a kezelés eredménye kevésbé magától a készüléktől, inkább az azt alkalmazó klinikai szakember tudásától és tapasztalatától függ. Az ALF-et egy holisztikus klinikai megközelítés részeként, nem pedig univerzális megoldásként mutatja be.
71 hozzászólás
Tegyen fel körültekintő kérdést, vagy adjon hozzá hasznos háttér-információt. Az új hozzászólásokat közzététel előtt ellenőrizzük.