Maxilla – a szépség csontja, avagy minden a felső állkapcsunkról

Mitől szép az arcunk? Ha vonzó emberek arcát elemezzük, egy közös mintát figyelhetünk meg: mindannyiuk arca vízszintesen fejlett, pontosabban széles, előre helyezkedő felső állkapcsuk, vagyis úgynevezett maxillájuk van, amely a szépség elérésének kulcsa. Hogyan befolyásolja a maxilla megjelenésünket, miért alakul ki sorvadása, és milyen módokon javíthatjuk felső állkapcsunk helyzetét? Ebben a cikkben megpróbáljuk kideríteni.

Mi a maxilla?

A maxilla (felső állkapocs) az alsó állkapocs után a koponya második legnagyobb csontja. Páros csont. A jobb és bal maxilla együtt alkotja a teljes felső állkapcsot. A maxillák olyan központi csontok, amelyek védik a koponya tartalmát a sérülésektől. Szerepük ahhoz hasonlítható, ahogyan egy motoros bukósisak elülső része védi a fejet. A maxilla egyfajta légzsákként működik, amely megakadályozza a koponya elülső és oldalsó sérüléseit.

Hogyan formálja a maxilla az arc szépségét?

A felső állkapocs (maxilla) nagymértékben befolyásolja az arc vonzerejét. Szorosan felnyúlik a szemüregekig, és meglehetősen mélyen behatol a koponyába. A maxillák mérete, formája és helyzete közvetlenül meghatározza az orr, a szemek, az arccsontok, a szájpadlás, a felső fogak, sőt még az alsó állkapocs helyzetét is. Amikor felismerjük e fontos csont teljes jelentőségét, rájövünk, milyen ostobaság, hogy az embereket csak a fogsor kiegyenesítése érdekli. Ha súlyos rendellenes harapása, eltérő méretű szeme vagy ferde orrsövénye van, mindez a maxilla elmozdulásának következménye. A következő fényképeket nézve láthatjuk, milyen hatással van a maxilla az arccsontok, a szemek és az orr helyzetére.

Mivel a maxillák a szemüregek alsó részéig érnek fel, megemelt, előre helyezkedő állapotban szó szerint megtámasztják a szemgolyókat. Ezért vízszintesen fejlett arc esetén a szemek vonzóbbnak és élénkebbnek tűnnek, az alattuk lévő bőr pedig feszes és sima. A lapos, lefelé megnyúlt maxillákkal rendelkező, függőlegesen fejlett arc ugyanakkor beesetté és fáradttá teszi a szemeket. A hátratolt maxilla ráadásul akadályozza az elülső és az alsó állkapocs előrenyúlását, ami gyakran torlódást okoz az alsó fogív szemfogai körül. A hátratolt alsó állkapocs pedig mindig előnytelen, megereszkedett állat eredményez. Nézze meg még egyszer a fenti fényképet!

Az előre és felfelé mozdított maxilla rendkívül vonzóvá teszi az arcot. A széles, előrehelyezett állkapocs kifinomult mosolyt hoz létre. A legtöbb ember egyetértene abban, hogy a széles mosoly nagyon vonzó tulajdonság. Nézzük például a lenyűgöző Natasha Henstridge-et, akit a „Maximum Risk” és a „Beautiful Donna” című filmekből ismerünk, valamint a kilencvenes évek végi népszerű brazil tévésorozatok tüzes barna hajú színészét, Eduardo Moskovist. Annyira elbűvölő a mosolyuk! Ugyanez mondható el „az orosz filmművészet legszélesebb mosolyának tulajdonosáról”, Liza Bojarszkajáról, valamint a kétezres évek orosz generációjának bálványáról, a jóképű Danila Kozlovszkijról.

A megemelt maxilla miatt mindezeknél az embereknél kicsi a felső ajak és az orr közötti távolság, arccsontjaik pedig magasak, amitől az arc háromdimenzióssá és előre fejletté válik. Ez magyarázza egyes embereknél a megnyújtott ajkakkal végzett arcplasztika sikertelen hatását: mivel az arcbőr és a lágyszövetek vászonként borítják az arccsontok 3D vázát, a plasztikai sebész bármennyire is igyekszik, művét csak ezen adott „váz” keretein belül hozhatja létre. A függőlegesen fejlett, megnyúlt maxillával rendelkező embereknél ez a váz lapos, nem pedig háromdimenziós, mint a modelleknél.

Egyébként még egy érdekes részlet: beszéljünk a „kacsaszájjal” előrenyújtott ajkú lányok szelfimémjéről, amely már elterjedt az interneten. Néha természetesen elég komikusan fest, de bizonyára már kitalálták, miért csinálják: a modelleket utánozva ezek a lányok egyszerűen öntudatlanul próbálják reprodukálni a vízszintesen fejlett, előrehelyezett maxilla háromdimenziós hatását!

A nyelv mint a szép maxilla alapja

Mike Mew brit orvos (aki kidolgozta az arc vízszintes növekedésének orthotropics módszerét) bájos orosz feleségén mutatja be a lágyszövetek arc szépségére gyakorolt hatását. A maxilla kékkel jelölt része különösen fontos a vonzerő eléréséhez. Az arccsontok oldala pirossal, a belső rész kékkel van jelölve. Ráadásul ez ugyanaz a csont, a maxilla, amelyre különböző izmok ereje hat. Oldalról a rágóizom hat rá, a maxilla belső részének helyzete pedig… a nyelv helyzetétől függ!

A felső állkapocs fejlődése ugyanis pontosan a nyelv izmainak erejétől függ: ha a nyelv élettanilag helyes helyzetben van a felső szájpadláson, hegyével az elülső fogak mögött kissé hátrébb lévő szájpadlási mélyedésnek támaszkodva, akkor előre és felfelé tolja a maxillát. A gyenge, fejletlen nyelv nem tudja ellátni ezt a feladatot, ezért a maxillák lefelé süllyednek. A nyelv felső szájpadlásra gyakorolt állandó nyomása hozza létre a vonzó, előre fejlett arcot széles felső állkapoccsal és egyenes fogakkal, magas arccsontokkal és szép szemformával, lágy, nyugodt tekintettel. „A nyelv erejének alkalmazása a szájpadláson” teszi lehetővé, hogy az arc vízszintes irányban fejlődjön, ne pedig függőlegesen, lefelé nyúlva.

Hogyan alakul ki az arc sorvadása?

Sok modern ember problémája az arc sorvadása, amely kétségtelenül lehet a nem élettani szülés miatti születési trauma, vagy akár a magzat sikertelen méhen belüli fekvésének következménye. A vizsgálatok szerint azonban a felső állkapocs sorvadása leggyakrabban gyermek- és serdülőkorban alakul ki. A fenti fényképen például egy tízéves fiú vízszintesen fejlett, rövid és széles arcát láthatjuk; tizenhét éves korára maxillája ellaposodott és lefelé megnyúlt, az alsó állkapocs elkerülhetetlenül hátrafelé mozdult. Miért történik ez?

A nyelv megfelelő helyzete és az élettanilag helyes nyelés döntő fontosságú a maxilla fejlődésében, alapjaik pedig csecsemőkorban alakulnak ki. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú a szoptatás, illetve annak hiánya. A szopás ugyanis a legelső és legfontosabb, feltétlen túlélési reflex, hiszen erre senki sem tanítja a gyermeket! Öt pár agyideg felel a szopási reflexért, az anyatej kiszívása pedig rendkívül nehéz munka a teljes száj- és állkapcsi apparátus számára. Mégis ez alapozza meg a nyelv helyes helyzetét és a „felnőtt” típusú nyelés kialakulását. Mi ez? Próbálja a nyelve tövét a szájpadláshoz emelni, a nyelv hegyét az elülső fogak mögötti mélyedésnek támasztani, majd nyelni. Érzi, mekkora erőt kell ehhez kifejteni a nyelv mély izmainak és a nyak teljes elülső felszínének? Ez a „felnőtt” nyelés, amelynek alapját pontosan a mellből való szopás folyamata teremti meg.

A szopás folyamata emellett a test valamennyi záróizmának összehangolt működését is megalapozza. Próbáljon néhányszor szopó mozdulatot tenni a szájával, és azonnal érezni fogja a gát záróizmainak működését. Most már érti, hogy a mellből való szopás nemcsak a száj- és állkapcsi apparátus fejlődése szempontjából fontos, hanem a gyermek jövőbeli testi és pszichoszexuális fejlődésének alapját is megteremti. Ezért, kedves anyák, ha körülményeik lehetővé teszik és van választásuk, szoptassák gyermekeiket! A cumisüvegből való táplálás, illetve a cumi vagy szopóka használata a nyelv helytelen helyzetének kialakulásához, valamint a hüvelykujjszopás rossz szokásához vezet.

Ezt az állapotot tovább erősíti, hogy a modern ember táplálkozásában nincs elegendő szilárd étel. John Mew brit orvos, az orthotropics alapítója, valamint e hagyományt folytató fia, Mike Mew kutatásai azt mutatják, hogy nincs genetikai hajlam az arc sorvadására, az a környezet hatására fejlődik ki. Ennek megfigyeléséhez nézze meg őseink fényképeit: ezek nyújthatják a legjobb megerősítést arra, hogyan hat a szoptatás és az általunk fogyasztott étel az arcizmok tónusára és a maxilla fejlődésére. Hiszen az anyák korábban mindig szoptatták gyermekeiket, az étel pedig sokkal keményebb volt!

Ne legyen rest rákeresni a kubáni kozákok fényképes történetére: közben a zaporizzsjai kozákokról, a mordvin szubetnikumról, permiekről, szibériai vadászokról, valamint a múlt század eleji nemzeti viseletbe öltözött belaruszokról is talál képeket. Mindezeket a fényképeket átnézve talán egy-két „vitatható” arcot találtam. Őseink arcának szerkezete azonban általában vízszintesen fejlett volt, előrehelyezett felső állkapoccsal és magas arccsontokkal (az alsó fényképen a Kubáni Kozák Kórus szólistája, az ukrán Marina Golcsenko látható; nem tudtam megállni, hogy ne mutassak egy szemléletes példát az arc csodálatos vízszintes fejlődésére).

A modern ember élete drámaian megváltozott a vadászó-gyűjtögető életmód ideje óta. Gyermekkorunktól kezdve többnyire puha ételeket fogyasztunk, ami egyáltalán nem járul hozzá a száj- és állkapcsi apparátus, valamint az arcizmok fejlődéséhez. Antropológiai bizonyítékok arra utalnak, hogy a modern ember koponyája egyre megnyúltabb, amit az orthotropics kutatásai is alátámasztanak. Sajnos nem tudjuk nyomon követni távoli őseink arcát, de már a huszadik század eleji őseink és kortársaink fényképeit összehasonlítva is óriási különbséget láthatunk. A mai emberek egyre gyakrabban tapasztalják az arc sorvadását, mert természetellenes környezetben élünk, amely nem ösztönzi a testi szépség és a fizikai egészség szempontjából fontos arcfejlődést.

A maxilla felfelé és előrefelé mozdításának módjai

A modern ember számára nincs minden veszve annak ellenére, hogy kedvezőtlen körülmények között nőtt fel és él. A mai világban többféle mód létezik a maxilla megemelésére és előretolására, többségük pedig a felső állkapocs tágításához kapcsolódik. Az alábbiakban ezeket a módszereket tekintjük át.

1. Plasztikai és száj-állcsontsebészet

Amint már láttuk, a felső állkapocs formája és helyzete meghatározza az arc szépségét. Ennek köszönhetők például a vonzó, magas arccsontok. Tévedés azonban azt hinni, hogy implantátumok elhelyezése ezen a területen automatikusan széppé teszi az arcot, mivel a maxilla helyzete szinte az egész arcot befolyásolja: a szemek formáját, az orr állását, valamint a felső állkapocs szélességét és vonalát. A plasztikai sebészek valóban csodákra képesek, de nem tudják befolyásolni az arc szélességét és a szemek közötti távolságot. A száj- és állcsontsebészet ilyenkor egy másik lehetőség, de az eredmények az imponálótól a megkérdőjelezhetőig terjednek. Az ilyen műtétek egyik szövődménye ráadásul az arcidegek sérülése és az érzékelés elvesztése lehet. A helyzettől függően ugyanakkor valóban szükség lehet plasztikai és száj-állcsontsebészetre.

2. Kraniodoncia ALF- és Bioblock-készülékekkel

„Vonakodva veszem el a kenyér egy részét a sebészektől” – mondta valamikor A. O. Szavinov orosz kraniodontológus, akinek munkája fent látható. A kraniodoncia nemcsak a maxillát mozdítja el, hanem a koponya torzulásait (a koponya valamennyi csontjáét) is korrigálja. Ezt az ALF-, Biobloc- és AGGA-készülékekkel, valamint azok módosításaival, továbbá különféle fogszabályozási technikák és koponya-oszteopátia alkalmazásával éri el. Szeretném hozzátenni, hogy ha csak szépségre vágyik, egészsége pedig rendben van, figyeljen az alább felsorolt módszerekre, mivel a kraniodoncia a test nagyon mély átalakítása, és nem mindenki képes elviselni az ilyen kezelést. Néha nem érdemes megbolygatni a testben évtizedek alatt kialakult kompenzációkat, ha sokkal kíméletesebb módszerekkel is lehet hatni.

3. Neurokraniális átalakítás (NCR)

A NeuroCranial Restructuring™ a modern orvoslás egyik legújabb irányzata. Ez a módszer a koponya középső részében, a maxilla mögött található ékcsont manipulálását foglalja magában. A páciens orrüregén keresztül speciális endonazális ballont vezetnek be, amelynek segítségével „ellenőrzött módon felszabadítják a kötőszövetet, hogy a koponya visszanyerje eredeti formáját”. A Dean Howell amerikai természetgyógyász által kidolgozott módszer tökéletesen kiegészíti a kraniodoncia koponyaszerkezetekre gyakorolt hatását.

4. Plato Powers módszere

Az amerikai Plato Powers rendkívül érdekes személyiség, aki számos módszerrel kísérletezett arca és teste kiegyensúlyozására. A fenti eredményt a felső állkapcsot tágító, szájon belüli Biobloc-készülék használatával és a maxilla naponta fél órán át, baseballsisakhoz kötött rudakkal végzett előrehúzásával érte el. A módszertan részletei fényképekkel itt találhatók: http://jawpain-tmjtreatment.com. Bár a módszer meglehetősen egzotikus, eredményeket hoz, és az archivált Starecta Community beszélgetésekben lenyűgöző fényképek találhatók egyik követőjéről (Plato e technika szerint egyensúlyozta ki testét). Ennek ellenére véleményem szerint a maxillák előretolásának e módszere csak erős testalkatú, izmos nyakú férfiaknak vagy testépítőknek alkalmas, Plato pedig ilyen. Testének Starecta módszerrel történő kiegyensúlyozásáról szóló története talán megjelenik e blog oldalain, e cikk keretében azonban el kell mondani, hogy bár a Starecta sín nem tolja előre a maxillát, biztosítja a nyelv élettanilag helyes helyzetét és a „felnőtt” típusú nyelés kialakulását.

5. Miofunkcionális gyakorlatok (mewing)

A miofunkcionális terápia a felső állkapcsot tágító Biobloc szájon belüli készülék alkalmazásával együtt John és Mike Mew orthotropics módszerének fő iránya. A miofunkcionális gyakorlatokat (mewing) ugyanakkor a maxilla vízszintes fejlesztésének önálló módszereként is alkalmazzák gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. E cikk keretében nem térünk ki e terápia részleteire, de egy későbbi cikkben mindenképpen foglalkozunk velük. Röviden: ezek a gyakorlatok a nyelv izmainak megerősítésével és a szájpadlásra gyakorolt egyre nagyobb nyomásával minden irányból hatnak a maxillákra, és 3D-s változásokat hoznak létre bennük. A fenti lány fényképén láthatjuk, milyen radikálisan megváltozott a megjelenése: csökkent a felső ajka és az orra közötti távolság, megemelkedtek az arccsontjai és a lágyszövetei, feszesebbé vált az álla, az arca pedig általánosságban háromdimenziósabbá vált. Ezt Ön is elérheti!